SZIMPLA SÍREMLÉKEK



A gránitról néhány szó

Előfordulása: A gránitok a földkéregnek számottevő részét teszik úgy egymagukban, mint a gneisszel és egyéb kristályos palákkal egyetemben, ahol azok magját képezik. A gránithegyek alakja kerekded felületű gömbszelethez hasonlít, vagy pedig több ezer km hosszú fennsíkokat képez. Tömeges anyaga az őskori (laurentian-szisztéma) gránitrégióját alkotja, de ismeretesek a szilur -, devon -, sőt egyes helyeken még a jura földtörténeti korokból is. Előfordul még, mint vándorkő is Németország, Hollandia, Lengyelország, Oroszország lapályán, melyek a gleccserekkel a diluviális korban Svéd és Finnországból származnak. Hasonló vándorkövek ismeretesek Angliában és az Amerikai Egyesült Államok területén is több szövetségi államban.

Felhasználása: A gránitot építőkőnek már az őskorban is használták. Napjainkban leginkább sír- és díszítőköveknek, oszlopoknak, burkolóköveknek, (járdaszegélynek) stb. dolgozzák fel. A legszebb és legtarkább színűek Svédországból és Olaszországból kerülnek ki.